„Kérdések anatómiája” a februári klub este – Kéri Szabolccsal…

2012/02/16, 06:18⋄ in Coaching felsőfokon

Már megint egy fantasztikus klub-este lett a mienk a coaching legfontosabb eszközéről, a kérdésekről.  Van más is, persze,  a tükörtartás, alternatívák keresése, visszajelzés, egyéb, de a legfontosabbak a kérdések, erről (remélem) nincs vita.

Egy este  a kérdésekről, érdekes fénytörésben, az NLP felől nézve. Az előadó, animátor és tréner, és aki belőlünk néha utánozhatatlan kedvességgel csinált hülyét (áhhh, nem is…),  Kéri Szabolcs NLP Master Practitioner volt.

Mi az NLP?  Neurolinguistic Programming, ami körülbelül annyit tesz, hogy „Ideges Nyelvi Programozás” (joking).  Egy monográfia így definiálja: „Az NLP az összefüggéseket vizsgálja 3 működési terület között:  ahogy gondolkozunk (neuro), ahogy kommunikálunk (linguistic) és a viselkedésünk és az érzéseink mintái (programming) között.”

Woody Allen pedig talán így határozná meg: „egy hippi diák és nyelvészettel foglalkozó tanára hosszan megfigyelnek néhány hipnotizőrt, majd később ebből jól megélnek.” (a diák Richard Bandler, a tanár John Grinder…)

Mindenesetre a kérdések (egyáltalán a nyelv) nagyon fontosak az NLP-ben (is), érezhető volt, hogy ez az este nagyon megmozgatta a fantáziánkat (meg az első órában a kreativitásunkat és a „szék-hordó” képességünket is).

3  szempontból  vizsgáltuk meg a kérdések „kérdését”:

  • Robert Dilts féle logikai szintek szerint,
  • a  meta-kérdések felől és
  • az erőteljes kérdések alapján (ez egy nagyobb csoport részhalmaza).

Egy nagyon érdekes, mindenkit megmozgató csoport-foglalkozással kezdtünk, mindenkinek volt feladata, volt egy coach-csapat és egy kliens csapat is kiválasztódott  egy kétlépcsős folyamatban. Izgalmasan bontakozott ki az a kooperatív mega-coaching folyamat, aminek a végén röviden megismertük azt a gondolatmenetet is, amit az egész 5-lépcsős folyamat (5 kérdés a coachoktól és  5 válasz a kliensektől) modellezett.

Ez a logikai szintek rendszere (az említett Robert Dilts modellje alapján).  Azzal a résszel, amivel itt – a rendelkezésre álló időben – megismerkedtünk, felülről lefelé a  következő szintekből áll a spirituális szintig (ezeket a  szinteket jelző kifejezéseket Szabolcs mexikói piramisokhoz hasonlóan, egymásra épülő, egymás alatti egyre szélesebb téglalapokba írta be ):

Spirituális szint (leegyszerüsítve: mi a célunk a világban, hogyan kapcsolódik az egész a nagyobb rendszerekhez) – KI MÁS?

Identitás  - KI VAGYOK ÉN?  MELYEK AZ ALAPÉRTÉKEIM?

Meggyőződések, hiedelmek (megengedők, gátlók) – MIÉRT TESZEM?

Képességek, készségek – HOGYAN?

Viselkedés, tettek – MIT?

Környezet, megkötöttségek – HOL? MIKOR?

Az említett bevezető csoport coachingnál a résztvevőkből kialakított 5 csoport a kiadott témának egy-egy aspektusát vizsgálta (a spirituális szintre nem jutott csoport). Minden csoportnak ugyanannak  a témának egyes logikai szintjét kellett megvizsgálniuk.  Abban segített ez a gyakorlat, hogy könnyebben megértsük a  logikai szintek és a vonatkozó kérdések kapcsolatát.

A megfelelő kérdések (ld. a fő kérdéseket a logikai szinteknél felsorolva) a megfelelő szintre kérdeznek rá, és a szintek és a kérdések ezen kombinációjának ismerete hozzásegítheti a coachot az optimális kérdés kiválasztásához és ahhoz, hogy tisztában legyen vele, melyik szinten is dolgoznak éppen.

Néhány többnyire kérdésre felmerült érdekes részlet:

  • Az általános tendencia, hogy egy szint az alatta lévőkre abszolút mértékben hat, például identitásunk, vagy meggyőződéseink az összes alattuk lévő logikai szintet meghatározzák.
  • Fontos, hogy a képességek, készségek, bár fejleszthetők, adott helyzetben meghatározzák, hogy identitásunk, meggyőződésünk alapján, az adott környezetben milyen viselkedés generálódhat. Ugyanakkor az is fontos, hogy sok megengedő meggyőződésre (van gátló is…) van szükség, hogy a képességeinket minél nagyobb hatásfokkal tudjuk  érvényesíteni.
  • Egy kérdésben felmerült, hogy az akarat több szinten lehet kérdés (például az identitás szinten: „sose adom fel”).
  • Mindig tudnunk kell a korlátainkat (még akor is, ha állandóan dolgoznunk is kell azok szélesítésén), az identitás  már nem a coach szintje…
  • A „miért” kérdés általában nem hasznos, az arra adott válasz általában nem ad megoldást. Ahelyett, hogy rákérdeznénk valaminek az okára, kérdezhetjük például ezt: „ Mi volt a terved, a szándékod ezzel?”

A második érintett téma az este folyamán az úgynevezett meta-nyelv volt.  Életünk, tapasztalásunk  során írtó sok információt szerzünk  a világról, helyzetekről, de ha beszélünk ezekről az élményekről, óhatatlanul nem tudjuk visszaadni a valóság teljes kép-, szín-, hang, illat- és ízvilágát. 3 csoportba sorolhatóak az önkéntelen változtatások:

  • Általánosítás (a legfőbb tendenciákon kívül álló részleteket elhagyja)
  • Egyszerüsítés
  • Torzítás, törlés

Az így változtatott információ jelenik meg a felszínen a mindennapi beszédünkben, így természetesen a coaching kliens is ezen a szinten beszél alajáraton. Az úgynevezett meta-kérdések célja, hogy ezalá a felszíni réteg  mögé, a mélyréteg részletgazdag információig el tudjunk jutni.

  • „Kikészítenek a tréningek…” – Mit értesz azon pontosan, hogy „kikészítenek” a tréningek?  Milyen típusú tréningek készítenek ki? Volt-e már pozitív élményed is? Ha igen, az miben különbözött attól, amikor „kikészülsz”?
  • „Minden HR-es pikkel rám.”  – Mindegyik? Mit értesz azon pontosan, hogy „pikkel” Rád? Milyen volt, amikor jóban voltál egyikkel vagy másikkal? Mi volt más, Te mit csináltál másképpen olyankor, amikor pozitív volt a kapcsolat? Biztos, hogy csak rád „pikkel”, hogyan bánik másokkal?
  • „A telefoncsörgés  megőrjít…” – Hogy csinálja ezt pontosan a telefoncsörgés? Mit értesz azon, hogy megőrjít,  pontosan mi történik? Volt olyan is, amikor epedve vártál egy telefonhívást? Nem állíthatnál be a telefonodon egy kellemesebb hangot, az lehet, hogy segítene?

A cél az, hogy a zárt, kizárólagos, általánosító, egyszerüsítő, torzító, a kivételeket  törlő fogalmazást „feloldjuk”, konkretizáljuk és ezáltal a kizárólagosságát, általában negatív erejét lecsökkentsük, a változáshoz megfelelő táptalajt teremtsünk.

A harmadik téma az erőteljes kérdések voltak. Ezekkel már túllépünk a „diagnosztizáló” meta-kérdéseken és megpróbáltuk megvizsgálni, hogyan lehet a kliens gondolkodását  irányítani .

Szabolcs utalt a híres zen-történetre, amelyben a zen-mester megkérdezi a tanítványt, hogy mit keres az esti parkban a pad melletti lámpa fényében. A tanítvány megmondja, és tovább keres. A mester következő kérdésére  („Hol vesztetted el?”) azt válaszolja, hogy „nem tudom”. „Akkor miért ott keresed?” „Mert ott van világos, ott látok…”.  Az erőteljes kérdésekkel tágítani akarjuk a kliens referenciatartományát (a fénykört, ahol lát), a fókuszt akarjuk kibillenteni és ezzel segíteni a megoldás keresését.

  • „A rendelkezésedre álló erőforrások közül melyik segítene a legjobban?”
  • „Mit tudtál meg Magadról ennek alapján?”
  • „Kik tudnának segíteni Neked?”;  „Miben tudnék segíteni Neked?”

Feltételei:

  • mi, ki, mit, kit kérdések jellemzőek
  • aktivitásra serkent
  • célra/megoldásra és nem a problémára irányul
  • jövőre, nem a múltra vonatkozik
  • erőteljes előfeltevést tartalmaz (vannak erőforrásaid, van, aki segíthet Neked)

Ha most van egy kis hiányérzetetek, az normál.  Ebben a 2 órában egyik – kérdésekkel kapcsolatos –témát sem lehetett teljesen végigvenni. De arra jó volt, hogy bepillantást nyerjünk a kérdések anatómiájának egy meglehetősen rendszerszerű feldolgozásába az NLP keretében.

VN:R_U [1.9.13_1145]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)