ICF Coach Klub

Az ICF rendezvényekről minden alkalommal lelkesedéssel telve indulok haza, azt érzem, hogy nagyszerű helyre kerültem. Aztán hazaérve elkezdenek dolgozni bennem a tanulságok, és rájövök: még hosszú fejlődési út áll előttem addig, mire igazán­ profi coach leszek.

Így történt ez a májusi kompetencia fórum után is, ahol a „Coaching szerződés” kompetenciát vettük górcső alá. A szakmai műhelymunka facilitátora Soós Judit ACC volt, aki érdekes feladatok segítségével tárta fel, majd terelte közös mederbe a jelenlévők gondolatait, tapasztalatait, érzéseit.

A tartalmas, interaktív beszélgetés során fény derült arra, milyen szinteken értelmezzük a szakmában a coaching szerződés fogalmát, milyen szerepet tölt be a szerződés a coaching kapcsolatban és folyamatban. Élénk vita kerekedett arról, hogy a résztvevők gyakorlatában milyen tartalmi elemek alkotják a különböző coaching szerződések gerincét – érdekes volt megismerni a coachok szempontjából és a megbízói oldalon felmerülő nézőpontokat is. A csoportmunka keretében színes tapasztalatcserét folytattunk a gyakorlati részletekről (például hogy milyen formában, hol, hogyan érdemes a coaching célját belefoglalni a szerződésbe). Végül pedig a legizgalmasabb témakört páros gyakorlattal dolgoztuk fel: a pszichológiai szerződés megkötését előkészítő beszélgetés szimulációja során saját magunkon megfigyeltük, mi az, amit elősegít a pszichológiai szerződés létrejötte, illetve milyen tényezők hátráltatják a pszichológiai szerződéskötést. Judit kiváló facilitátorként nem csupán a tapasztalatok összegzésében vállalt szerepet, hanem megismertetette velünk a keretek meghatározására segítségül hívható Touch-modellt, és felvázolta azokat a szempontokat, melyek alapján érdemes végiggondolnunk: hogyan alkalmazzuk saját munkánkban a coaching szerződés megkötését, betartását, és milyen veszélyekkel járhat, ha nem fordítunk erre kellő figyelmet.

Alig fél évnyi ICF-tagsággal a hátam mögött arra biztatlak Benneteket, kedves Tagtársak, hogy aktívan vegyetek részt ezeken a fórumokon, ahol kiváló lehetőség nyílik a jó hangulatú közös tanulásra. Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint a tagozati elnök visszajelzése a záró körben: Tamás azt emelte ki, hogy minden kompetencia fórumon megtapasztalja, mennyire más a coach kompetenciákat összefoglaló dokumentum átolvasásához képest részletesen boncolgatni egy-egy területet mások tapasztalatainak és nézőpontjainak tükrében.

Aki az emelkedettebb kultúra híve, az nézze el nekem, hogy a fórumon átélt élményemet egyik kedvenc szövegíróm, Lovasi András soraival tegyem szemléletesebbé:

Erről szól a kompetencia fórum. Közösen, egymástól tanulunk, tapasztalatot cserélünk, egy-egy kompetenciát alaposan körüljárva megvizsgálunk, és már a következő coaching ülésünkön felkészültebb szakemberként jelenünk meg, másképp tekintünk a coaching munkára. Hab a tortán, hogy az akkreditált coachok CCEU-pontokat is szereznek a fórumon való részvétellel.

A legközelebbi fórum az őszi időszakban kerül megrendezésre.

Az ICF-nél tizenöt globális szakmai közösség (Community of Practice) működik. A tagok havi rendszerességgel “találkoznak” virtuálisan, konferenciahívás segítségével, ahol többek között meghívott előadókkal járják körül a közösség számára érdeklődésre számot tartó témaköröket. A részvételhez ICF tagnak kell lenni, be kell lépni a központi honlapra, majd a “Members” gomb alatt a “Communities of Practice”-re kattintani. Ott megtalálható a virtuális találkozók időpontja, a tárcsázandó telefonszám és a belépési kód egyaránt.

A következő témákban működnek szakmai közösségek:

• AD/HD (kb. figyelemzavar/hiperaktivitás)
• Karrier-coaching
• Coaching és HR fejlesztés
• Coaching képzőintézmények
• Konliktusmenedzsment
• Energia és coaching
• Expat/interkulturális coaching
• Globális executive coaching
• Belső coaching
• Japánul beszélő coachok
• Vezetői coaching
• Non-profit
• Kutatási fórum
• Spanyolul beszélő coachok
• Csapat és munkacsoport coaching

Érdemes megnézni ezen a linken a részletesebb leírásokat!

Az ICF Magyar Tagozatának immáron 14 tagja rendelkezik nemzetközi akkreditációval, és több tucat tagtársunknak folyamatban van a minősítése. Az ICF Coach Klub blogján interjúsorozatot indítottunk alkalmanként két-két ACC/PCC-vel, hogy megismerjük motivációjukat, véleményüket és tapasztalataikat a minősítéssel kapcsolatban. Cikkünkben Bölcskei Mónika, ACC és Bódog Norbert, ACC kollégánkat kérdezzük.

1. Miért tartottad fontosnak a nemzetközi akkreditáció megszerzését?

Bölcskei Mónika: Magyarországon a coaching szakma elterjedése után szerencsére nem sokkal elindult a szakmának a letisztulása, amelynek egyik fontos eszköze a nemzetközi akkreditáltság. Aki ezzel a ténnyel egyet tud érteni, annak valószínűleg nincs szüksége több magyarázatra. Fontosnak tartom, hogy a szakma iránti elköteleződés tettekben is megnyilvánuljon, ne csak szavakban. Az akkreditáció lehetőséget adott a számomra, hogy nemzetközi szinten is megmérettessem a szakmai tudásomat és a Coach kompetenciáimat. Az, hogy ACC Coach lettem, bebizonyította számomra, hogy van helyem a szakmában.

Bódog Norbert: Több ok vezérelt. Egyrészt fontosnak éreztem a megmérettetést, hogy sok év vezetői- és több év coaching gyakorlattal a hátam mögött, a nemzetközi minősítésnek is megfeleljek. Másrészt maga a minősítésre való felkészülés is tanulással, újabb ismeretek elsajátításával járt, amit nagy várakozással és örömmel végeztem. Executive coachként különösen fontosnak tartom, hogy rendelkezzek egy magasabb, kevesek által birtokolt, valódi értéket megtestesítő minősítéssel is.

2. Milyen tapasztalataid voltak az akkreditációs folyamattal és a vizsgával kapcsolatban?

Bölcskei Mónika: A folyamatban a legnehezebb számomra a virtualitás volt, ami alatt értem az elvárt dokumentumok feltöltésének kissé nehezen átlátható rendszerét, továbbá a várakozást a visszajelzésekre, vagyis hogy éppen milyen státuszban vagyok, mi hiányzik még ahhoz, hogy vizsgaidőpontot kapjak. A folyamatnak ezen eleme türelmet és pro-aktivitást kívánt meg a részemről. Azt gondolom, hogy az elején nehezen, majd egyre könnyebben vettem az akadályokat. Ami számomra nagyon pozitív volt, az a szupervízori felkészítés, mely során nagyon konkrét visszajelzést kaptam a fejlesztendő területeimről, és ezekre fókuszáltan tudtam készülni. Továbbá pozitív volt a már ACC minősítést szerzett Coach társaim támogatása, mely támogató rendszer tudatos kiépítését és használatát erőteljesen javaslom másoknak is.

Az elfoglaltságaim miatt sajnos kétszer kellett vizsgaidőpontot módosítanom, melyet meglepően pozitívan kezeltek az ICF-nél. Mindkét alkalommal gyorsan, és közeli új időpontokat kaptam. Maga a vizsga is pozitív élmény volt a számomra. A vizsgáztató Coach kellően közvetlen, barátságos és bátorító volt. A vizsga végén korrekt visszajelzést adott a vizsgált kompetenciákról, megerősített abban, amit jól csináltam, és azon a ponton, ahol hiányosságot tapasztalt (hadd jegyezzem meg, hogy csak egy apró hibára hívta fel a figyelmemet, kedvesen javaslatot tett, hogy miként lehetett volna még jobb).  Összességében a teljes folyamat pozitív tapasztalat volt a számomra.

Bódog Norbert: Nagyon élveztem a felkészülést. Segített újrastrukturálni a korábban tanultakat a megszerzett több száz óra éles gyakorlat tükrében. Azt gondolom, hogy a vizsga és a felkészülési folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy magasabb tudatossági szinten gyakoroljam coach hivatásomat.

Tovább…

A tervek szerint ősztől a jelenlegi telefonos szóbeli vizsga-helyzet helyett 2db, 20-60 perces coaching ülés rögzített hanganyagát (nem videót) kell majd feltölteni, azokat értékelik majd a vizsgáztatók. Ez mind a három akkreditációs szintre vonatkozik (ACC, PCC és MCC egyaránt). Akik őszig bezárólag jelentkeznek a vizsgára, választhatnak, hogy:

• még a jelenlegi, telefonos megoldással
• vagy az új rendszer szerint akarnak vizsgázni.

Részletesen itt olvashatnak a változásokról (angolul).

Mentor coaching

Szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy az ICF akkreditációs vizsgára való jelentkezést megelőző egy éven belül egy legalább 3 hónapos, összesen legalább 10 órányi mentor coaching folyamaton kell részt venni minden jelentkezőnek. Mentor coaching szolgáltatást sok coach és szervezet kínál szerte a világon, amelyek különböző idegen nyelveken vehetőek igénybe, általában Skype-on keresztül. Magyar nyelvű vizsgára készülők számára jelenleg két szervezet kínál magyar nyelvű mentor coachingot (csoportos és egyéni formában). Ezeket nem az ICF szervezi, hanem ICF tag és az ICF által akkreditált coachok kínálják saját szolgáltatásukként. Hogyan válasszunk mentor coachot?

Jó tudni, hogy az akkreditációt teljes körűen az ICF nemzetközi központja szervezi és bonyolítja le. A Magyar Tagozat igyekszik a legfrissebb információkat közvetíteni az akkreditációra készülő coachok felé, de nem vagyunk vizsgaközpont. Így minden további kérdésre, kérésre az akkreditációval kapcsolatban az ICF központjától kaphatnak választ: icfcredentialing@coachfederation.org.

Hegedűs Dóra ACC, ICF Magyar Tagozata, volt elnök

Szeretettel ajánlom újfent figyelmetekbe a 2012. máj. 10-re átrakott egynapos, a Samling Coaching Tematikus Napok keretén belül tartott Cégvezetői “szerszámosláda” executive és business coachok részére c. képzésünket, melyért 7 ICF CCEU pont jár.

ICF tagoknak 20% kedvezménnyel vehető igénybe a képzés, amely ICF CCE Provider regisztrációval rendelkezik. A CCE (Continuing Coaching Education) programok ICF kulcskompetenciák fejlesztéséhez illetve a coachok személyes fejlődéséhez kapcsolódnak, vagy egyéb a coaching praxisban jól alkalmazható készségeket és eszközöket tanítanak. Az ICF által akkreditált ACC, PCC és MCC coach minősítések megújításához 3 év alatt minimum 40 CCEU pont gyűjtése szükséges.

A programról
Minden olyan coachnak ajánlom, akik vezetőkkel üzleti témában dolgoznak. A nap folyamán átvesszük, hogy milyen viszonylag egyszerűbb, ám hatékony eszköztárral élhetnek a felsővezetők, és az őket segítő coachok, amivel a növekvő komplexitás kézben tartható.

A képzés során olyan kellékekkel illetve szemlélettel dolgozunk, ami hasznos segítség nyújt jelenlegi vagy leendő cégvezetőknek illetve komolyabb vállalkozás indítását tervezőknek. Nem ritkán a vállalati hierarchia alsóbb fokán állóknak is hasznos megismerni, hogy a magasabb vezetői szinteken milyen elvárások vannak, melyek elsajátítására a karrierépítés során tudatosan lehet készülni.

Az eszköztár a nemzetközi szakirodalmakból, vállalkozás-építési tapasztalatokból, valamint multinacionális cégek legjobb gyakorlataiból került összeállításra, úgy, hogy elemei amellett, hogy jelentős hatásúak, mégis könnyen és gyorsan adaptálhatók legyenek.

A tartalomból:
Az ügyvezetői feladatkör komplexitása és annak kockázatai. Egy cégvezetőnek akár 100 különféle terülten kellhet otthonosan mozognia. Számos szakterületet, rengeteg különböző projektet kell értenie, átlátnia és összehangolnia. Tudnia kell kezelni mind mentálisan, mind készség szintjén, hogy jelentős részükre csak közvetett ráhatása van, mégis kézben kell tartania őket.

Vezetői szintváltások buktatói: a résztvevőkkel feldolgozzuk, hogy milyen veszélyekkel jár a vezetés adott szintjére nem kész munkatársak kinevezése. Hogyan ismerhetők fel a vezetői elakadások? Hogyan tud szintről szintre halmozódni a hiányosság?

A képzés alatt sorra veszünk multinacionális menedzsment-gyakorlatból átvett irányítási eszközöket, nehéz helyzetekben is használható elemző- és döntéstámogató eszközöket, valamint nagyobb cégeknél és KKV-knál is bevált visszajelző eszközöket. Vannak köztük triviálisnak tűnőek, melyek gyakran egyszerűségük miatt kerülnek mellőzésre, vagy egyértelműségükből adódóan felejtik el a vezetők a megfelelő helyén kezelni őket. Gyakran tudnak az egyes funkcionális ágak is olyan megközelítést átadni akár horizontálisan, akár vertikálisan, ami új szemléletet eredményezhet az átvevőknél.

üdvözlettel
Bódog Norbert ACC
előadó

Időpont: 2012. május 10. csütörtök.
Helyszín: Sämling Solution Consulting, 1124 Budapest, Németvölgyi út 64.
Részvételi díj: 25.000.- Ft + áfa (ICF tagoknak 20% kedvezmény).
Jelentkezés: monika.marton@samling.hu

Az előadóról:
Bódog Norbert Diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, illetve az Iparművészeti Főiskolán szerezte. Több kisebb vállalkozás létrehozását követően 1992-ben alapította meg társaival az ügyviteli és vállalatirányítási (ERP) szoftverek fejlesztésére és értékesítésére szakosodott rEVOLUTION Software Kft-t, amelyet tulajdonos-ügyvezető igazgatóként 17 éven keresztül irányított.
Jelenleg ACC executive coachként, valamint egyéni- és szervezeti eredményesség-fejlesztési tanácsadóként tevékenykedik. Tagja többek között MEFIT (Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács) kuratóriumának, a KEVE (Keresztyén Vezetők és Üzletemberek) Társaság vezetőségének és az ICF-nek is. http://bodognorbert.hu

Ír kollégáink vették fel ezt a coaching demonstrációt egy 2012. március 31-én tartott tagozati rendezvényükön. Mi is tanulhatunk belőle, különösen, akik PCC szintre készülnek:

Jos Velthuis előadása a Coaching Határok Nélkül sorozatban

Jos Velthuis, a Krauthammer ügyvezető igazgatója a Personal Branding, azaz a személyes márkaépítés világszerte ismert és elismert mestere. Hollandiából érkezett a Coaching Határok Nélkül meghívására Galambos Ágnes, a Krauthammer hazai képviseletének ügyvezető igazgatója közreműködésével, hogy a CHN keretében meséljen nekünk a személyes márkaépítés fontosságáról, a hitelességről és az ehhez elengedhetetlenül szükséges személyes fejlesztésről, valamint mindezeknek a coaching szakmában betöltött szerepéről.

A nap elején Velthuis elmondta, az a célja, hogy néhány ötlettel inspirálja a hallgatóságot, gondolatokat ébresszen bennünk. Nos, ez a cél maximálisan teljesült. A rengeteg gyakorlattal, esetpéldával és egy videóanyaggal színesített előadásnap a résztvevőknek nem csupán szakmai ismereteket adott át, hanem tükröt tartott nekünk, hol is tartunk a saját márkánk kialakításában. Sokan már ott a helyszínen megfogalmaztuk magunkban, milyen lépéseket teszünk a közeljövőben énmárkánk építése érdekében.

Megtudhattuk azt is, hogy Jos könyvet ír a kérdések erejéről. A márkájának ezt az aspektusát érdekes és emlékezetes elemekkel építette a nap során mindvégig.

Velthuis meggyőződése szerint a hiteles személyes márkaépítés alapja tulajdonképpen egy önreflexiós gyakorlat. A részletes, sok témakörra kiterjedő önismereti utazás során felfedezzük önmagunkban és a saját életünkben mindazokat az állomásokat és embereket, akik meghatározóak voltak, azokat a készségeket, melyeket valóban könnyedén, erőfeszítés nélkül és szívesen alkalmazunk, és azokat a személyeket (stakeholderek), akik figyelnek bennünket, hogy ezek alapján be tudjuk határolni, milyen legyen a saját személyes márkánk.

Az énmárka kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges márkaépítési és marketingismereteket Jos színes, gyakorlati példákkal illusztrált formában mutatta be a résztvevőknek. Megismerhettük, hogy a személyes márka esetében hogyan testesül meg a márkaimázs, a márkaértékek (brand equity), a márkaüzenet, melyek a márka alkotórészei.

A jól működő személyes márka összeállításához három alapvető dologra van szükség:

Tovább…

Minden humán munkatársnak , vezetőknek,  akik folyamatosan emberekkel dolgoznak elsősorban az intuició  munka közbeni meghallgatása  nagy segítség lehet a sikerek elérésében. Sok aspektusa van az intuició alapú megismerésnek, felismerésnek. Elsősorban az a képesség, hogy kontaktusba hozd magad azzal a ’szubtilis energiával’,  ami  segít  abban, hogy összeszedjünk a szükséges  információt és  a tudást. Mindez  azt eredményezi, hogy jó döntéseket fogunk hozni a mindennapokban.

Az intuició azt a képességet  jelenti,  amivel   meghallhatjuk azt a hangot, amit a tudatos ÉN mond, kreatívan és autentikusan .   Ez a spiritualitásod hangja, azaz a ’magas ÉN ’. 

A természet ilyen módon kalauzol bennünket;   az intuicióval  egy  olyan spirituális ’GPS’-t kaptunk,  amit az  életünknk  bármely területén használhatunk.

Én   nem ismerek olyan esetet,  amikor valaki valóban sikeres lett anélkül, hogy az intuicióját használta volna.   Itt  a siker alatt a valódi, belső sikert értem és nem a fizikai tárgyakban  és hatalmi pozicióban megnyilvánuló ’külső’ sikereket.

Feltevődik a  kérdés, hogy nem tévesztjük-e  össze az intuiciót például az estleges  félelem projekciókkal?

A félelmeink megszülik a békétlenséget és a stresszt .  Az intuició éppen ellenkezőleg,   a  belső béke és biztonság érzetét  hozza létre , még akkor is, ha a kapott információ meglepő vagy nehezen emészthető. Sokkal egészségesebb,  ha képes vagy szembenézni a valósággal, mint hogy tagadásban élj. Az intuiciót általában a szívközponttal azonosítják. Amikor valaki kapcsolatba lép az intuiciójával és befogadja azt, a teste relaxált állapotba kerül, mert az ’üzenet’  befogadásra került. Amikor a félelemre kapcsolunk, a testünk  nem  tud  megnyugodni, lazítani.

Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy kapcsolódjunk a magas ÉN-hez, azaz a spirituális Énünkhöz a meditáció.  Ezáltal aktiváhatjuk az intuiciónkat  Sokan   a meditációt  nehézkesen értik  meg  ezért  távolságtartóak ezzel kapcsolatban.  Valójában a meditáció egy egyszerű módszer arra, hogy megnyugtassuk a  gondolkodásunkat, a lélegzésünket és a külvilágot pár percre kizárjuk  a saját rendszerünkből. Csak így fogjuk tudni meghallani a spirituális énünk hangját.

Tovább…

Amióta több mint 20 éve lovas életformám miatt Budapestről vidékre költöztem, már megszoktam, hogy vidéken többet beszélgetnek az emberek, élénkebben érdeklődnek a másik dolgai iránt. Az ilyen rövid kis beszélgetésekben gyakran kérdezősködnek a lovaim hogyléte felől és tudakolják, mi is az a tevékenység, amit mostanában folytatok velük. Ha ilyenkor válaszul a „lovas coaching” elnevezést használom, vidéken ezt jellemzően azonnal „lovas kocsinak” hallják, hiszen „ennek van értelme”.
Bevallom, eleinte kicsit fárasztónak találtam annak ismételt taglalását, hogy mi is a különbség a vezetői képességfejlesztés és a sétakocsikázás között, (amit egyébként hátaslovakkal amúgy sem folytatok).
Azután, ahogy telt az idő és ez a téma újra és újra visszatért, eszembe jutott, hogy tulajdonképpen nem is áll olyan messze az elhallás a valóságtól. Ugyanis szakmai berkekben ismert, hogy a coach szó a magyar kocsi származéka és később került át más nyelvekbe, pl. die Kutsche, el coche, coach, stb. formában.

Kellemes meglepetésként ért, hogy ezt még a spanyol nyelvű lovas coaching szakirodalomban is tudják. Talia Soldevila Nightingale így ír erről El Maestro Equino című könyvében (p. 36.): „A coach szó az észak-magyarországi Kocs falu nevéből ered. Corvin Mátyás király uralkodása alatt a XV. században e falu kézművesei acél felfüggesztésű szekeret fejlesztettek ki, melyet kocsi szekérnek neveztek. E szekér gyorsan híres lett, kényelmessége és stabilitása révén egész Európában elterjedt és idővel a Kocs elnevezésből alakult ki a coach.” (…) „(A kocsis) feladata volt a kocsit húzó lovak irányítása és vezetése hangsegítséggel, gyeplővel és hosszú ostorral. A coaching értelme igen hasonló (az ostort kivéve!): az ügyfél kísérése a folyamatban, amíg a célját el nem éri. Az ICF definíciója szerint a coaching a kliensekkel való együttműködés kreatív és gondolkodást serkentő folyamatban, ami arra inspirálja őket, hogy maximalizálják személyes és szakmai képességeiket.”

Ha a kocsi „nyomvonalán” elindulunk visszafelé a hazai lovas szakirodalomban, igen érdekes utalásokat találhatunk. Pettkó-Szandtner Tibor Magyar Királyi Méneskari őrnagy és lótenyésztési főfelügyelő, a Bábolnai Ménes későbbi parancsnoka, 1931-ben megjelent A Magyar Kocsizás című könyvében, ahol felfedezhetjük a kocsi szó legkorábbi előfordulását is, egy 1267 évi oklevélben: „”Ad nos properare debeas apparatibus bellicis super totidem cochy ingalibus vehendis et bene vasatis.”…”Magyarul: Hozzánk kell sietned ugyanannyi hadi fölszereléssel jól megvasalt igás kocsikon.”

Tovább…